Jakab 4.11-17 – A cselekvő hit: Hol a helyem a világban?
11 Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek.
12 Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?
13 Most tehát, akik azt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk”,
14 azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik.
15 Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.
16 Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz.
17 Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.
Tanulmányozó kérdések:
– Hogyan jut el gondolatban Jakab a másik ember rágalmazástól a törvény feletti ítélkezésig?
– Most akkor tervezhetünk a jövőre vagy nem? Tehetünk ígéretet vagy sem?
– A 17. vers minden egyes lehetséges jó tettre vonatkozik? Ha nem mindenre, akkor mire gondol itt Jakab?